Még egy ajánló - édes ékszerdoboz Seregélyesen

Ha már az előző posztnál éttermet ajánlottam olvasóim figyelmébe,akkor van itt még valami,amit ajánlani szeretnék,ha az ebéd utánra desszertet szeretnétek - egy cukrászda!!

Eleve útközben fedeztük fel,sőt,nem is mi,hanem Szlovákiában élő barátaink,akik ha jönnek hozzánk,keresztül utaznak a településen és ők ettek ott először fagyit,elmondták,hogy minden csodálatos ízű volt,fagyi,kávé,érdemes megkóstolni!
Így aztán ezelőtt már jó pár évvel,Szlovákiába menet megálltunk mi is,tesztelni a helyet - és milyen jól tettük!

Kezdjük azzal és talán ez ugyanolyan fontos,mint a finomságok íze,hogy a kiszolgálás kedves,barátságos,azóta már rengetegszer jártunk ott és sosem unott hölgyekkel találkoztunk (mint sok helyen),hanem mosolygós,pozitív személyekkel - bár valljuk be,mióta a bájos tulajdonosnőt is volt szerencsénk megismerni,ezen nem is csodálkozunk,hiszen az ő személye eleve pozitív,kedves,barátságos,nyilván a környezetére is ráragasztja ezt,illetve ezzel megtalálta az erre fogékony munkatársakat is!
A fagyikról: az ízek csodásak! A férjem a hagyományos citrom-vanília vonalon mozog,ebből a komfortzónából még nem sikerült kibillentenem,de a Melódia cukrászda citromjára különösen esküszik!!!! :) Láttam 1x,hogy készült náluk kapros-túrós,na az,talán betalálna a férjemnél,talán jövő nyáron lesz alkalmunk úgy érkezni,amikor éppen választható lesz!
Én meg aztán mit is szeretek??? Lássuk csak! A túró és változatai,a sajttorták változatai és szerencsére itt bőven lehet tobzódni az ízekben! A lányom a csokit (is) imádja,azzal sem lehet melléfogni itt!

Ittam már jeges kávét igazi finom vaníliafagyival,mennyei felfrissülés,azt is jó szívvel ajánlom!!!

Következzenek a sütemények: még sajnos azok világában nem volt időm részletesen elmerülni,de ahogy a mellékelt képeken is mutatom,választékban itt sincs hiány,csodásak a pohárkrémek és a torták is!

Évente többször akciókkal is várják a vendégeiket,voltam már úgy,hogy rengetegen voltak,nagyon népszerű a hely a környékbeliek körében is!

Aki teheti,átutazik,vagy éppen csak kirándul,netán célzottan,az tegye meg,hogy meglátogatja a Melódia cukrászdát Seregélyesen!!! Kialakítottak egy elkerülő utat,de ez senkit se zavarjon,nyugodtan menjen be Seregélyesre,majd újra folytathatja útját a 62-es főúton!

Kamionos kollégáknak rossz hír,hogy csak az út szélén tudnak parkolni (egy viszonylag forgalmas falu közepén!),de ez se tartson vissza senkit,hiszen mi is így oldjuk meg mindig kamionnal is,hogy arra a pár percre,amíg beszaladunk fagyiért vagy sütiért,akkor lehúzódunk,vészvillogó és tényleg pár perc múlva tudjuk folytatni az utunkat...de ki nem hagynánk még 40 tonnával sem! :)

A bejegyzés írását nem támogatja a cukrászda,az saját szívem szerint íródott! A képek viszont mind a cukrászda tulajdonát képezik!!!! Még több kép,illetve nyitvatartás,elérhetőségek: https://www.facebook.com/Mel%C3%B3dia-Cukr%C3%A1szda-142839349100488/

Ez csak egy kis "ízelítő"

Aprósütemények

Pohárkrémek

Forró csoki

Egy kis móka

Nekem ez nagyon tetszik!

"Két ember közt a legrövidebb út egy mosoly!"

Kedvenc színemben...

Nemsokára aktuális! :)

Végül pedig pár kép olyan fagyikról,amiket direkt azért "neveztek át",mert egy motoros csoportot vártak fagyizni! :) Tessék nézni a vicces neveket és értékelni a figyelmességet!

Étterem-ajánló,fáradt vándoroknak...

Ez a bejegyzés egy olyan étteremről fog szólni,amelyet szívesen ajánlok kamionos kollégák figyelmébe is,hiszen lehet az étterem előtt parkolni,akár éjszakára is (térítésmentesen),az étteremben pedig elég jól főznek és ár-érték arányban is megfelel szerintem a kisebb pénztárcájú vendégek elvárásainak is. 

Cserébe persze nem kell Michelin-csillagos ételeket várni,sőt,a felszolgáló hölgy első alkalommal nem is azt hozta,amit rendeltem,de mivel kedvemre való volt az is,amit hozott és nagyon éhes voltam,ezért nem küldtem vissza... Második alkalommal (mert 2x vacsoráztunk ott a férjemmel,külföldre menet és hazajövet) újra azt kértem,amit eredetileg is szerettem volna megkóstolni és másodszorra azt is kaptam! :) 

A hely pedig a TIR-csárda Szabadegyházán. Nyáron kellemes a teraszon vacsorázni,sok kolléga is megfordul itt,tekintettel a már leírt parkolási lehetőségre,vagy a HUNGRANA gyárra szemben,ill. a tartályos kamionmosóra...

Következzenek a képek,a férjem mindkét alkalommal csülkös bablevest evett,hiába,ő minden nap megenné :) Én első alkalommal sajttal-sonkával töltött pulykamellet,másodszor pedig velővel-gombával töltött sertésbordát ettem. Az adag bőséges és finom is!

Férjem és az ő csülkös bablevese

Sajttal-sonkával töltött pulykamell

Gombával-velővel töltött rántott borda,káposztasalátával,fűszeres burgonyával

Utóirat: amíg én itthon ezt a bejegyzést írtam,azalatt a férjem és egy kollégája,aki hozta haza Mosonmagyaróvárról,éppen megállt vacsorázni ezen a helyen! :) Micsoda véletlen egybeesés! Persze újdonság nincs benne,a férjem csülkös bablevest evett,mi mást? :) a kolléga pedig pacalt. A kolléga,aki egyébként jól főz,de először evett itt,megállapította,hogy tényleg nagyon jól főznek! :)

Nyári visszatekintő 3. - kamionnal is voltam 2 kört

A férjemmel is elutaztam a nyáron a kamionnal,ő dolgozott,én világot láttam,de legalább együtt voltunk. Nagyon szeretek vele eljárni,persze,amúgy is szeretjük egymás társaságát,de ilyenkor csak kettesben vagyunk,van olyan nap,hogy csak autózunk,tehát nem rakodunk,jó együtt... 

Első alkalommal nem úgy alakultak a dolgaink,ahogy mi szerettük volna (erről megint majd egy külön posztban,a spedícióról!) hétvégére nem értünk haza és sajnos egy olyan helyet sem értünk el,ahol valamiért jó lett volna megállni,tehát pl. nevezetességeket látni,stb. Így az első kint töltött hétvégét egy csehországi benzinkúton töltöttük. A külföldi benzinkutak nagy részében van tusolási lehetőség,kulturált illemhely,úgyhogy nem volt akkora tragédia az ottlét. Vasárnap úri dolgom volt,mert a benzinkúton ebédeltünk,igazi cseh kiválóságokat,mint a knédli,illetve párolt szelet vegyes körettel,lásd a képeken!

Palim ebédje. Marhapörkölt,jó sűrű szafttal,knédlivel - ők a pörköltet mindenhol "gulas"-ként aposztrofálják egyébként

Az én főételem. Párolt sertésszelet,steak-burgonya,grill zöldségek - mindezek egy benzinkúton!

Egy kis kényeztetés - nekem az egyik reggel - kávé és egy kevés Metaxa - írtam már,hogy milyen remek férjem van?

Második alkalommal sikerült úgy alakítanunk a hétvégét,hogy ha már kint ragadtunk Csehországban,akkor olyan helyen álljunk meg,amit már régóta szerettem volna látni, Velké Meziříčí-nek hívják a helyiséget,amely pontosan úgy fekszik az autópálya mellett,hogy egy benzinkúttól ahol leparkoltunk vasárnapra egy jó kis pár kilométeres ösvény vezet le a városba.

Velké Meziříčí (németül Groß Meseritsch) város a Csehországban, a történelmi Csehország és Morvaország határán, a Vysočina kerületben.

Az Oslava és a Balinka folyók találkozásánál fekszik, a D1-es autópálya mellett. Első írásos említése a 12. századból származik. 1408-ban kapta meg városi rangját, ezt 1417-ben IV. Vencel cseh király megerősítette. 2008-ban ünnepelték a város 600. éves évfordulóját. A város központjában a vár, a Szent Miklós-templom, a gótikus Városháza, a reneszánsz Lutheránus Iskola és a két zsinagóga található. a városban a 17. századtól kezdve jelentős zsidó lakosság élt, jól megőrzött zsidó temető is található a városban. - Forrás: Wikipédia

Szóval az ösvényen lesétáltunk a városba - Palim nem kevés morgásától kísérve - de aztán a végén kárpótoltam őt a fáradalmakért egy kiskocsmában igazi cseh sörrel! Sajnos az eső szemerkélt,de jókedvünk volt,együtt voltunk,jót beszélgettünk,végül visszasétáltunk a kamionhoz. Legalább ezen vasárnapon kicsit felfedeztünk is! 

Szt. Miklós templom

Szökőkút Szent Flórián szobrával

Ez még a séta elején volt

Városi látkép

Egészségedre,szívem!

Egy díjnyertes cseh sör egy igazi kiskocsmában

Pillantás a hídról...

Naplemente egy érdekes látószögből

Nyári visszatekintő 2. - Horvátország

Ez a nyár a csodákról - is - szólt...

Ugyanis eljutottam egy olyan helyre,ahol még sosem jártam,ami a bakancslistámon régóta szerepelt és most kipipálhattam: a horvát tengerpart.

Az igazsághoz hozzátartozik,hogy láttam már az Adriát... 1x,még 1997-ben,novemberben,Velencében még a lábamat is beledugtam,mert nem tudtam,mikor látom újra... jól is tettem,mert legközelebb csak 2008-ban láttam meg újra,akkor is jobbára a kamionból,mert a férjem akkor Olaszországba járt fuvarba,illetve 1x elég közel parkoltunk hozzá,a parkolóból is láttam :) Ennyi. 

Szóval ezen a nyáron eljutottam Brac szigetére,Sutivanba. Kedves barátainknak van ott nyaralójuk és ezen barátnőnk elvitt magával engem és a lányomat. Tehát nem egy klasszikus,családi nyaraláson voltunk,hanem barátnősön,de nagyon-nagyon jól éreztük magunkat,

Leírni,szavakba önteni szinte nem is lehet,az ég kékjét,a tenger váltakozó kék-zöld-víztiszta színét,a napfényt,a nevetést,a virágokat... Hiába is készítettünk jó pár képet,szinte vissza sem tudják tükrözni azt,amit ott megéltünk...de a szívemben,agyamban örökre emlékezni fogok rá. 41 év kellett ehhez,hogy eljussak egy ilyen gyönyörű helyre először,de talán nem utoljára...

Minden este sétáltunk,csodáltuk a helyi kikötőt,az épületeket,a sikátoros kis utcákat... igazi babérlevél-bokorról szedtem babérlevelet,igazi fügefáról ettem a mézédes fügét... sosem tapasztaltam még ilyen jókat...

Volt szerencsém megismerkedni egy nagyon kedves,remek emberrel,Sándorral is,aki életvitel-szerűen él Sutivanban,de nem mellesleg színházi szakemberként dolgozott itthon,csodás sztorikat mesélt minden délután,mikor leült a teraszra,hogy kicsit megpihenjen kiskutyájával,Menővel nálunk. Olyan ismert és általam kedvelt színészek,énekesek nevei hangzottak el a történetekben,akiket csak televízióból,rádióból,színházból ismerek és most egytől-egyig "megelevenedtek" Sándor által. Ezúton is köszönöm az élményt,Sándor,remélem,találkozunk még! 

Végezetül álljon itt pár kép,bár,mint ahogy írtam,látni kell... tiszta szívből remélem,hogy mások álmai is valóra válnak,mint most a barátaink által az enyém (az egyik) és legalább 1x az életben mindenki átélheti ezt a csodát! Ezúton is köszönöm Zsuzsimnak,Palinak és természetesen az én drága jó férjemnek ezt a felejthetetlen utazást,hiszen az én drága jó férjem a mi nyaralásunk ideje alatt is nyomta a gázpedált Európa útjain...

Látkép a partról,ahogy sétáltunk

Pálmafa sor - ilyet is most láttam először

Imádom a vizet! 

Lányom készítette,csodás naplemente!

Zsuzsi barátnőmmel

:)

Igazi babérlevél-bokorról szedett igazi babérlevél! :) Mindjárt dupla,ezért haza is hoztam a többiektől külön a férjemnek!

Vajon honnan tudták,hogy a kék a kedvenc színem?? 

Akár egy képeslap

Belebolondultam ebbe a sárga kaktuszvirágba... egyszerűen imádom! 

Sándorral...

Nyári visszatekintő 1. - Ballagás

Ezen a nyáron sok minden történt velem. Az első és szinte legfontosabb,hogy kis-nagy lányom elballagott az általános iskolából. Természetesen az emberben vegyes érzelmek munkálnak ilyenkor,szomorúság,mert múlik az idő,öröm és büszkeség,hogy ezt is megértük,mekkora már a lány,felvették a szakközépiskolába,stb. stb. 

A ballagáskor egyébként egy nagy öröm is ért engem és a már említett SZMK-s társamat,Anikót. Az osztályunk szüleitől kaptunk egy nagyon szép "diplomát",köszönetképpen a munkánkért. Nagyon jól esett,különösen azért is,mert év végén a pedagógusi ajándék miatt kialakult egy kis feszültség is,de természetesen mindent megoldottunk. A képeken mi vagyunk,illetve a kapott ajándék!

A ballagás gasztronómiai szempontból nem volt túl izgalmasnak nevezhető,a "kötelező" Bács-megyei szentháromság körül zajlott: leves,pörkölt,sültek. Egyedül egy nagyon szép dobostorta volta az,ami feldobta a végét,mert a lányomnak azon a héten volt a 15. születésnapja is.

Viszont a helyszín nem mindennaposnak mondható és ajánlom is szeretettel mindenki figyelmébe,aki Kiskőrösön keres "bulihelyszínt",a kiskőrösi Bor-Vendégházat!

https://www.facebook.com/korosborhaz/?fref=ts

Remek emberek a tulajdonosok,minden kívánságot teljesítenek,barátságos a személyzet is,mi is és a meghívott vendégeink is otthonosan érezhették magukat,volt,aki a Vendégház emeletén kialakított vendégszobákban aludt is! 

Összefoglalásképp azt szeretném leírni lányomnak - itt is - mert már természetesen ezerszer elmondtam,hogy én és az apukája nagyon-nagyon szeretjük és sok sikert kívánunk neki a továbbiakban,mi mellette leszünk! :) 

Végül egy kép az ünnepeltről a tortával...

Még mindig... követezett a fenyőrügy!

Mindig is szerettem volna fenyőrügyszirupot készíteni,de vagy elfelejtettem fenyőrügyet szedni (amíg még lehetett a finom zsenge hajtásokat látni az ágak végein),vagy egyszerűen lehet,hogy csak lusta voltam,vagy a kezemet féltettem... :)
Pedig egy remek receptem is volt,hiszen van egy kedves ismerősöm - figyelitek,kedves olvasóim,hogy milyen szerencsés vagyok,mennyi kedves ismerősöm,barátom van és mind-mind kedves,ügyes - aki létrehozta az ő álmát,szó szerint,hiszen kis manufaktúrájának neve Cilu álma! Ciluka receptje a fenyőrügy-szörp és lám,mivel kezdődik: azzal,hogy legyen egy jó barátnőd,aki leszedi neked a fenyőrügyet! Most én is így jártam,barátnőm,Zsuzsi szedte le a fenyőrügyeket a saját fenyőjükről és nekem ajándékozta feldolgozás céljából!

A felső két képen az látható,hogy egy tisztára mosott kisebb üveget teleraktam a fenyőrüggyel és feltöltöttem hársmézzel. Direkt hársmézzel,mert ettől a kombinációtól remélem azt,hogy télen a megfázásos köhögésre egy-egy kanál jót fog tenni a családomnak!

Az alsó két képen az üvegbe helyezett fenyőrügy van,amiből lett a szirup,kb. 4 db fél literes üveggel!

A recept pedig Mihálka Klárié,azaz Cilu álma ez is! :)

Szükségeltetik hozzá:

1 db 5 literes, tisztára mosott üveg,

1 igen jó barátnő, aki leszedi a zsenge fenyőrügyet (mindegy, milyen fajta, bár a luc adja a legtisztább, bár nem a legintenzívebb  illatú és ízű szörpöt)

2 - 3 db megmosott, karikára vágott citrom

2 kg cukor

az 5 l-es üvegbe jól belenyomkodom a fenyőrügyet (nem mossuk meg előtte....) úgy jó félig, erre megy az első citrom, második adag rügy, második citrom. ne sajnáljuk a fenyőrügyet, ne csak lássa az üveg, hanem érezze is, hogy van benne valami...

3 l vízzel felöntöm, 2-3 napig hagyom állni, majd leszűröm és ujjaim, valamint tenyerem épségének kockáztatásával kinyomogatom a még benne levő anyagot.

nagy lábosba/fazékba öntöm, felforralom.

lehúzom a tűzről, hagyom kb. 24 órát állni,másnap hozzáöntök 2 kg cukrot, ezzel még 10-15 percig forralom. Ha nagyon édes lenne, lime levet adok hozzá, forrón üvegekbe töltöm és mehet a dunsztba... másnap, harmadnap kiveszem, felcímkézem..

Az én hozzáfűznivalóm még annyi: nem raktam bele 2 kg cukrot,mert én kóstoltam közben és édesnek találtam,az én adagomba kb. 1,25 kg cukor ment! 

Cilu álmának linkje,ahol elérhető - és mindenkinek szívből ajánlom,hogy nézze meg,mik készülnek nála: 

https://www.facebook.com/CiluAlma/?fref=ts

Rozépezsgős eperdzsem... folytatódik...

Szóval a befőzés folytatódott...
Nagyon kedves helyi családtól vásároltam a dzsemnek való epret,az édesanya is kedves,barátságos,ugyanúgy,mint a gyermekei! Készítenek aszalt epret is,amit volt szerencsém megkóstolni,mondhatom,csodálatosan zárják a nyár egyik legfinomabb ízét később is élvezhető formába!
Befőztem vagy 10 kg epret dzsemnek,az elkészítési módja a legegyszerűbb,mint ahogy tavaly a sárgabarack-dzsemnél leírva,köszönöm ezúton is a dzsemfix feltalálóinak :)

Aki nem akarna keresgélni,annak itt a link tavalyról,egyúttal leírom,hogy az idén is készült természetesen a finom sárgabarackból is dzsem!

https://otthonutszelen.blogspot.hu/2016/07/ha-nyarakkor-befozes-szeretett.html

Visszakanyarodva az eperhez: a szezon vége felé,mikor kicsit kedvezőbb lett az ár,akkor elkezdtem egy kicsit kísérletezni...az ötletet Stahl Judit sütőben sült eperdzseme adta,de én még "rákontráztam" egy kevés rozépezsgővel. Valahogy úgy alakult az életem folyamán,hogy ha szeszes italról van szó,akkor egy pohár jégbe hűtött pezsgőt előnyben részesítek minden másnál. Lásd a bodzaszörpös receptnél például,a pezsgő is ugyanolyan remekül működik mindenben szerintem,mint akár egy-egy jó borfajta!

Szóval beletettem a sütőpapírral kibélelt jénaiba 1 kg botmixerrel éppencsak összezúzott epret (hogy maradjanak finom darabok is)hozzáadtam kb. 25 dkg barnacukrot,felöntöttem a rozépezsgővel,jól összekavartam és betettem a sütőbe kb. 45 percre.
Az idő elteltével kiöntöttem a finomságot egy kerámiatálba,hozzáadtam egy csomag dzsemfixet és forrón az előkészített üvegekbe töltöttem,fejre állítottam őket,kihűlés után mehetett a kamrapolcra.
A sütési idő nálam még nem volt olyan hosszú (cél is volt ez),hogy még nem minden alkohol párolgott el,ezért ez a dzsem szigorúan 18+-os egyéneknek lesz fogyasztásra ajánlva... :) Már alig várom,ahogy egy szelet vajas kalácson érezzem a darabos eper ízét a finom pezsgő kíséretében,mondjuk akár az első hűvös őszi estén... De szerintem jól fog passzolni akár egy csirkemellhez is..

Utóirat: receptem elkészítését a fotón szereplő (egyébként egyik kedvenc) pezsgőmárkám nem támogatta semmilyen formában!

Karamellás-narancsos bodzaszörp!

Kezdődik!!!!!!!

Hogy mi is kezdődik?? A kedvenc időszakom,a télire való eltevések időszaka.

Gyönyörű helyen lakunk,kár,hogy illatokat nem lehet ilyenkor lefotózni. Ugyanis körben csupa-csupa virág,bodza,akác,mezei írisz,minden harsogóan zöld,színes és gyönyörű!
Szeretek mindenből egy keveset eltenni,hiszen télen jó lesz még rágondolni is erre  a szín-és illatorgiára,de ha kortyolunk a szörpből,esetleg belekanalazunk egy bodzavirágos eperdzsembe,a kedvünk is jobb lesz a szürkeségben!

A szörpkészítést nálam a bodzaszörp nyitja! Pár éve már nem "hagyományos" bodzaszörpöt készítek,hanem karamellás-narancsosat! Kedves "barátnőmtől",a már említett Bencsik Anikótól származik a recept,kis csavar,kis extra és máris finomabb,teltebb ízű szörpöt kapunk! Jöjjön tehát a recept!

Karamellás narancsos bodza szörp

Hozzávalók 1 db 5l-es üveg, legalább 10-15 bodzavirág, ( minél több a virág annál jobban kijönnek az ízek) 3 l víz, 3 kg cukor, 2 db citrom, 3-4 db narancs 2-3 kiskanál nátrium-benzoát, 10-20 g citromsav.
1 fazékban 1 kg cukrot karamellízálok, majd felöntöm 1 l vízzel. Óvatosan dolgozzunk vele mert hirtelen felbuggyan és nehogy kifröcsögjön a kezünkre. Kicsit várok vele majd hozzá öntöm a maradék 2 l vizet, a 2 kg cukrot, és összeforralom. Amíg hűl előkészítem a bodza virágot (Én nem szoktam megmosni csak a lehetséges bogárkákat szedem le, és ki a virágokból)
Az előkészített üvegbe teszem a virágot, a felszeletelt citromot és narancsot, a citromsavat( lehet összetört citrompótló is), a nátrium-benzoátot.
Amikor langyosra hűlt a karamellás cukor szirup a virágra öntöm lefedem és 4 napig így tárolom, időközönként megkeverem. A 4. nap után leszűröm,majd még egyszer gézlapon is. Üvegekbe töltöm.

A benzoát miatt télire is eltartható!

TIPP! Felnőttek próbálják ki jégbe hűtött pezsgővel felöntve! :)

Írország 3. - végül,de nem utolsósorban együnk is! :)

Kint tartózkodásunk alatt többféleképpen is étkeztünk. Kipróbáltunk egy helyi autentikus török kebabost,ahol nagyon finom és bőséges vacsorát kaptunk. Volt,hogy én főztem egy napon,aztán születésnapi bulit is tartottunk,ahol tárcsán sütöttünk csirkét és tarját. A legemlékezetesebb azonban két dolog volt: az egyik,hogy szombat reggel a barátaink készítették a hagyományos ír (angol?) reggelit nekünk,valahogy így:

Igen-igen,bőséges,kiadós lakoma. Sanyi és Cori egyszerre ketten,három helyszínen "küzdöttek,hogy mindez egyszerre,még melegen kerüljön a tányérokra! Hogy mik is ezek? Tükörtojás,véreshurka-karikák,sült húsos szalonna,sült kolbászkák és még egy valami májas-féle karikák,paradicsomos bab és gomba,valamint gofri-féle palacsinta. Rostos narancslé. Ezzel aztán neki lehetett vágni a napi kirándulásnak! :)

Most aztán akár dobpergés is következhet!!! Ugyanis a következőkben leírt főzéssel régi álmom vált valóra,amit ezúton is köszönök vendéglátóink fiának,Sorinnak,aki séf!
Azért is érdemel külön köszönetet,mert előző éven,mikor itthon volt,egy este nálunk boroztunk és elmondtam neki,hogy még sosem ettem lazacot,kagylót,de nem is úgy akarom elkezdeni,hogy veszek én - hiszen már szinte mindenhol hozzáférhető - hanem azt szeretném,hogy egy hozzáértő készítsen nekem először,hogy egyáltalán fogalmam legyen róla,hogyan is kell nekiállni,milyennek "kell" lennie az ízének - és ez a fiatalember emlékezett arra,hogy én mit mondtam!!!!! Utolsó előtti napunkon reggel beállított,kezében több csomag. Az egyikben felismertem a lazacot - amit aznap hajnalban frissen fogott Sorin egyik barátja!!!! - a másikban azt hittem,csirkemell van. Ő nevetett,mondta,hogy nem,nem csirkemell,Szent Jakab kagyló! Hozott még édesburgonyát,bébispenótot (ezekkel sem dolgoztam még azelőtt) és kaprot is!
Olyan izgalomba jöttem,hogy remegő kezekkel kötöttem kötényt és vártam,mihez kezd a "mester":
Először is a kagylókat megtisztította a rajtuk lévő hártyától,előkészített több serpenyőt,vajat,olívaolajat és kezdődött a varázslat! A vaj sercegett,Sorin boszorkányos ügyességgel aprította a zöldfűszereket,közben magyarázott és magyarázott... Férjem és lányom nem is jöttek a konyha közelébe... hagytak minket belemerülni... Aztán elkészült... Sült lazac,grillezett kagyló,vajon futtatott bébispenóttal,batátapürével,valamint hagyományos burgonyapürével,amit aprított kaporral turbóztunk fel. Az íze valami mennyei volt! :)
Ezúton köszönöm még 1x,Sorin,hogy valóra váltottad egy álmomat! :) Sorintól egyébként,mielőtt hazarepültünk,egy búcsúajándékot is kaptam,egy nagyon remek angol nyelvű könyvet,amely szinte minden fellelhető alapanyagot körülölel,a képek egyikén ezt is mutatom! Férjem jóízűen nevetett,mikor betettem a kézitáskámba és közölte,hogy na,ez túlsúlyos lesz,nem engedik fel a gépre,egyébként valóban jó vaskos! :)

A könyv címlapja és a vastagsága,hogy jól lássátok! :)

Végül egy idézet a 3 rész lezárásaként a barátságról,hálás köszönettel Sanyinak,Korinak és Sorinnak! 

Ez az érdekes a barátságban. Nem tudod, minek, de tudod, hogy kellesz.

Jack Thorne